augusztus 11.
Az előző rövid írásomban olyan témát pendítettem meg, ami nagyon sokunkat érint, mindenkit, aki elmúlt már annyi…
Ha emlékeztek, arról szólt, hogy bizony jobban járunk, ha a magunk jól felfogott érdekében idősödve sajátmagunk keressük meg az elfoglaltságunkat, társaságunkat. Ez nem azt jelenti, hogy a családtól el kellene szakadni, szó sincs róla! Csak ha idősödve is kialakítjuk az önálló életünket - amíg tehetjük -, akkor kevésbé terheljük őket az elvárásainkkal és mi magunk is szabadabban élünk… no de nem írom le újra, amit a múltkor írtam.
Inkább folytatom a témát, amit ma sem fogok teljesen kimeríteni.
Manapság egyre többet hallani az „üres fészek” szindrómáról. De mit is jelent ez a kifejezés?
Egyes szakemberek véleménye szerint a tünetek nagyon is hasonlítanak a nagy veszteség, a gyász tüneteihez. A gyermekek végleges kirepülése után alakul ki, főleg az anyákat érinti. Most is van néhány édesanya a környezetemben, aki elárulta, rettenetesen szenved a hiánytól. Persze hogy nem könnyű, amikor elcsendesül a ház, amikor egyik pillanatról a másikra megszűnik a napi rutin a gyermek körül, amikor már nem érezzük, hogy szükség van ránk, akkor jelentkezhet ez az érzés. Nem érdemes azon vitatkozni, egy vagy több gyermek kirepülése után nehezebb, minden nagy változást hozó életeseményhez hozzá kell szokni. Bizony szép számmal akadnak, akik hosszú hónapokig nem tudják feldolgozni, hogy az asztalnál üresen árválkodik a szék, hogy a gyermek szobájából nem szűrődik ki semmi zaj. Van, akit ez a hiány nagyon megvisel, van, akit szó szerint felemészt az érzés, egészen a depresszióig is eljutva. Az elhatalmasodó fájdalmat megélő szülők sokszor azon kapják magukat, hogy ülnek a gyerekük szobájában, elhanyagolnak minden más teendőt, nem tudnak enni, aludni, és már úgy érzik, nem maradt semmi az életükben, ami értelmet adhatna létezésüknek.
Az „üres fészek” szindróma legfőképpen azoknál az anyáknál jelenik meg, akik számára az anyaság adja meg egy nő legfőbb értékét és feladatát, és a gyerekek kirepülésével ez elveszni látszik.
És itt még nem érnek véget a nehézségek, mert a legtöbb esetben a gyerekek kirepülése megviseli a férj és a feleség kapcsolatát is. Sokan hirtelen ekkor döbbennek rá, hogy a gyermek jelenléte volt az egyetlen összetartó kapocs közöttük és most hirtelen nem tudnak mit kezdeni egymással.
Itt félbehagyom, kíváncsi vagyok a véleményetekre!